"(...) Hogy milyen az a börtön, nem kell nekem elmondanom, hiszen Elődnél jobban én sem tudnám megfogalmazni. Láttam a sűrűn teleírt füzetlapokat - akad közöttük olyan, amely gyertyafény mellett készült úgy, hogy egyáltalán nem volt biztos a holnap. Megrázó vallomás egy nagyon kemény világból - olyan körülmények, amelyeket ha nem látunk a saját szemünkkel, nem is tudunk a maga rettenetében elképzelni. Halk szavú, nyíltszívű embernek ismertem meg. Hiszem, hogy egyszer még egy csíki sör mellett, néhány konok fenyőfa árnyékában is lesz módunk beszélgetni." (Lukács Csaba)