Nemzeti viseletünk múltjával régészeti tudományunk megalapítója, Rómer Flóris óta többen foglalkoztak már és nevezetes eredményeket is értek el, de a dolog természete szerint még mindig tág tér nyílik a további kutatásoknak. Dr. Szendrei János is régóta foglalkozván a magyar nemzeti viselet történetére vonatkozó anyag gyűjtésével, ennek eredményét fenti cím alatt most megjelent kötetében ismerteti s 512 olyan emléket tárgyal, amelyek eddig vagy egészen ismeretlenek voltak, vagy viselettörténeti szempontból kellő méltatásban nem részesültek. A magyar viselet eredetét Ázsia ősnépei között és általában keleten kell keresnünk különösen a perzsa-tatár viselet az, amely szoros összefüggésben van a magyarral. Az említett viselet pedig két irányból hatolt be Európában: a Kaukázuson át, déli Oroszországon és Lengyelországon keresztül hazánk területére, aztán pedig Kis-Ázsián és a Balkán félszigeten át a törökök hódító hadjáratai nyomán. Ezért van az, hogy a középkori orosz és lengyel öltözet jóformán azonos a magyarral s hogy a XVII. század első felében a török szpáhik öltözete csupán turbán által különbözött az akkori magyar könnyűlovasság ruházatától. Egyébiránt az Ázsiából hozott ősmagyar viselet századok folyamán szakadatlanul ki volt téve különféle idegen hatásoknak. Például a vezérek korában a bizánci, Szent István idejétől kezdve a német, Nagy Lajos korában az olasz befolyás érvényesült kisebb, vagy nagyobb mértékben. Mindezekre nézve igen sok adatot sorol fel Dr. Szendrei János és 174 szövegközti képet és hat színezett képtáblát is közöl.