„Bevallom, sokáig gondolkoztam azon, megírjam-e ezt a könyvet, hiszen bizonyos motívumai, alakjai korábbi prózai munkáimban láttak először napvilágot. Ha az ember filmet ír, elorozhatja magától a saját motívumait, hogy egy egészen más természetű anyagba beépítse őket, no de novellából novellát, regényrészletből regényrészletet fabrikálni mégiscsak megfontolandó. A Szerelem első vérig című filmet – amelyet Dobray György barátommal közösen rendeztem – nagyon sokan szerették (és nagyon sokan nem szerették), mindenesetre több mint egymillióan nézték meg. Ez a tény azt jelzi számomra, hogy kell ebben a tinédzser love storyban lennie valaminek, ami állásfoglalásra késztette a fiatalok százezreit. Úgy döntöttem tehát, talán mégsem lesz érdektelen, hogy most prózai formában is közreadom ezt a történetet, hogy miközben az olvasók újraélik fordulatait, bepillanthassanak a látványos, szórakoztató képek mögé is.” (Az író)