agyarország többi szomszédjához hasonlóan a Szerb Királyság, illetve a háború végén megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is benyújtotta követeléseit a párizsi békekonferencián a legyőzött országokkal szemben. A legfontosabb délszláv követelések Magyarországhoz kapcsolódóan elsősorban a területekre vonatkoztak, ám ezen túlmenően is megfogalmaztak fontos igényeket, amelyekkel további gazdasági, pénzügyi és politikai előnyökre kívántak szert tenni, illetve igyekeztek minél nagyobb mértékű háborús kártérítést kicsikarni. A kötet célja, hogy a történész szakma mellett a kérdés iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is betekintést nyújtson a délszláv békedelegáció Magyarországgal kapcsolatos párizsi tevékenységébe. Annak érdekében, hogy az olvasó minél teljesebb képet kapjon a trianoni békeszerződés kidolgozásának délszláv vonatkozásairól, a kötetben a területi követelések mellett a gazdasági, kulturális, pénzügyi és kisebbségi kérdéseket tárgyaló iratok is helyet kaptak. E dokumentumok többsége levéltári forrás, amelyek magyar nyelven most jelennek meg először, így bátran állítható, hogy jelentősen bővítik meglévő ismereteinket a délszláv állam Magyarország-politikájáról a párizsi békekonferencián 1919-1920-ban