Európa új királysága Az első évezred fordulóján Géza fejedelem fia, István - miután legyőzte a hatalmat ősi jogon követelő Koppányt - a pápa és a német-római császár akaratából "áldást és koronát nyert", s elfoglalta helyét a keresztény uralkodók között. Miközben sorra meghódoltatta a roppant hatalmú nagyurakat, vármegyék, püspökségek alapításával megteremtette a magyar királyság alapjait. Angyalok kegyeltje Pogánylázadással és trónharcokkal terhes évtizedek után I. (Szent) László erős kézzel, szigorú törvényekkel teremtett rendet. Kiűzte az országba betörő kunokat, elfoglalta Horvátországot, s hadakozott orosz és lengyel földön is. az ő kezdeményezésére avatták szentté István királyt és fiát, Imre herceget. Aranybulla A Szentföldről visszatérve II. András siralmas állapotban találta országát. 1222 tavaszán kiadta nevezetes törvényét, az Aranybullát, lefektetve az uralkodónak katonai szolgálattal tartozó királyi szerviensek jogait. A többször megújított oklevél rendelkezéseire még századokkal később is hivatkoznak a nemesek. Második honalapítás A tatárjárás után "pusztán és üresen maradt" az ország. IV. Béla a főurakkal összefogva külországokból érkező telepesekkel igyekezett benépesíteni a lakatlanná vált vidékeket. Jó néhány város ezekben az időkben kapott kiváltságlevelet, s az uralkodó erős kővárakat építtetett. A Magyar Királyságba lassan visszatért az élet. Néhány évtizeddel később Károly Róbert foglalta el a magyar trónt, s megkezdődött az Anjouk majd száz évig tartó uralkodása.