Nem hasonlítok senkihez, olyan kis furcsa vagyok - sóhajtott fel Pénelopé, a kis kacsacsőrű emlős. Vízlepergető bundája van, lapos a csőre és lapátszerű a farka, úszóhártya feszül karmos lábujjai között. Nem tud mézet csenni, mint egy medve, szétrágcsálni egy ágat, mint egy hód, vagy olyan kecsesen úszni, mint egy vidra. De vajon tényleg fontos, hogy pontosan olyanok legyünk, és úgy nézzünk ki, mint mindenki más? Egy mese arról, hogyan érezzük olyan jól magunkat a bőrünkben, mint Pénelopé, aki semelyik másik állathoz sem hasonlít teljesen, de sokukhoz, sok mindenben nagyon is.