Mintha háborús jelenetet néznénk, aztán meghallgatnánk egy szép előadást az irodalomról - ilyen az Összegyűjtött bélyegek. Békés Pál bélyegei pihekönnyű és véresen komoly, keserű és felemelő olvasmányok, alig fél- vagy egyoldalasak, egypercesek, valahogy mintha mégis a végtelent pásztáznák.Markáns próza - méreg és orvosság. A szerző egy-egy szóban, felkiáltásban, sóhajban kibogoz szövevényes történelmi és szívbéli gubancokat: miért kísért mélabús óriásplakátról a fiatalkori szerelem; hogyan halt meg a legbaloldalibb osztálytárs a vietnámi háborúban; mi a baj a városligeti panorámával Közép-Kelet-Európa cseppet sem néma ágyúi között.Bármilyen nevetséges, ahogy birodalmak hullanak szét, megannyi sorsot térítenek el, rántanak magukkal. Békés Pál szemünk elé tárja az emberi gyarlóságot, hadd sírjunk, hadd nevessünk rajta. Az élet úgyis visszatér a rendes kerékvágásba: háborút nézünk, aztán hallgatunk egy szép előadást az irodalomról. "A legfontosabb történetek végül is elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán.""Ez az a 100 híres regény, amit valaha meg akartam írni. Ám a körülmények változása, a terjedelmes művek iránti egyre csökkenő érdeklődés (az enyémet is beleértve), valamint időm szűkössége megváltoztatta elképzeléseimet.Egyetlen nekirugaszkodással mondtam le nagyratörő terveimről egy szürke, szivacsos délutánon. Nehezemre esett - megkönnyebbültem mégis. Meglehetősen fárasztó ennyikötet terhét cipelni. Ma már úgy látom, kb. 100 × kb. 100 szó is elég. Sőt. A legfontosabb történetek végül is elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán. Regényfolyam helyett bélyeggyűjtemény.Persze ha mégis akadna valaki, aki regényt kívánna írni egyik-másik bélyegemből, úgy legyen; én nem ellenzem.A szó az utolsó igazi köztulajdon.Parancsoljatok."