Kis János (1770−1846) író, költő, műfordító, evangélikus lelkész, szuperintendens, királyi tanácsos, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia jogelődje) rendes tagja, korának jelentős irodalmára, egyházi, valamint tudományos közéletének kiemelkedő személyisége volt. Neve Berzsenyi felfedezőjeként a középiskolai irodalomoktatásnak is része. Kiterjedt levelezése, amelynek átfogó feltérképezésére és gyűjteményes kiadására ez az első próbálkozás, jelentős forrásértékkel bír, hiszen Kis kora jelentős magyar írói, tudósai és közéleti személyiségei közül sokakkal kapcsolatban állt, és saját munkáin túl irodalomszervezői próbálkozásai is figyelemre méltók.A kötetben közreadott levelek jelentős része most jelenik meg először nyomtatásban. A jelen kritikai kiadás nemcsak a korszakkal foglalkozó tudományos diszciplínák művelői, hanem a magyar felvilágosodás és reformkor szellemi élete iránt érdeklődő valamennyi művelt olvasó érdeklődésére igényt tarthat.