Szegedi Antal vagyok 60 éves.2023. igen szomorú időszakot hozott az életembe. Nyáron teljesen kétségbe estem, csak egy utat láttam, a rosszat, de segítségre leltem.Valamitől késztetve versben köszöntem meg, úgy jöttem el.Aztán jöttek a gondolatok, le kellett írnom, mi bánt, mi van bennem, mit érzek. Ez megnyugtat. Örömöm lelem benne, bajtársaimat is megérinti. Hátha mást is elér. Kicsit másként látja, milyen, mikor az ember egyedül marad a nehéz napokon. Csak egy mosoly, egy szó… hidd el, számodra is meg nyugtató, nemcsak annak, akinek adod.Ki e könyvet kezedbe veszed, szavakat olvashatsz. Ha nem érzel semmit, csak látod, azok is maradnak. Ez mind őszinte vágy, történet, az élet szülte őket!A bajban szerzett barátság olyan mint egy gyertya,fényt áraszt.Lehet néha halványan pislog,de ott van, ha kell feléled, eljön érted, sötétségből kezedet fogva kivezet.Ne hagyd veszni túl értékes, vigyázzad nehéz ilyet lelni!