"A vonat sípolt, meglassította menetét, aztán egy nagyot, éleset füttyentett és megállt a balatonligeti kis állomásnál. Egyetlen utas szállott ki egy másodosztályú kocsiból. Októberben már nem szoktak fürdővendégek érkezni. A vonat azonnal továbbment s az utas ott maradt egyedül a sötét, alig világított pályaudvaron. Körül se nézett, mint aki jól ismerős mindennel s fölkapva kis kézipodgyászát, melyet az előbb maga mellé tett le a földre, nem a rendes kijárat felé ment, hanem a belső oszlopos kis folyosón végig s bekopogtatott az egyik még kivilágított ablakon."