Pisztolyt töltöttek, és pisztolyt választottak. Három golyóváltás. - Uraim! Pár másodperc, és egy mély, kínos hörgés döbbentette meg az urakat. Rögös Máté úr vérében hevert, jobb vállperecét törte össze a golyó. Petrás alezredes úr melegen, eltitkolhatatlan megelégedéssel szorította meg a polgármester kezét. A sebesültet kocsira tették, s a városligeti kis fenyves élőjelekkel dementírozhatta a Harc nyilat¬kozatát és párbajközleményeit. Másnap, sőt, az élelmesebb lapocskák még aznap délután, hasábokon dicsőítették - mert a győzőt, még ha se ingünk, se gallérunk is, magasztalni szokás - a pompás lövőt, Tarczali Tamást. Hírek keringtek róla, hogy egy nagy ellenzéki napilapot fog szerkeszteni még a nyár folytán, a fővárosban, más verziók szerint meg a miniszterelnök, kinek tanulótársa volt, a vár¬hegyi főispánsággal kínálta volna meg, sőt, a Tükör egyenesen a gyönge igazságügyminiszter európai színvonalon álló utódját akarja benne látni, éspedig a közeljövőben.