Valamikor az 1220-as évek elején Ákos nembéli Ákos, a nagyravágyó, de gyermektelen nagyúr maga mellé veszi fattyát, a még csecsemő Ernyét. A fiút előbb apja és Pietro nevű szolgája neveli, majd az öregedő II. András király kedvelt apródja, később a királyi testőrség tagja lesz. 1241-ben már egy testőrszázad parancsnokaként veszi fel a küzdelmet a mongol áradattal és menti ki IV. Bélát a muhi vérfürdőből. Súlyos sebeiből felépülve újra fegyvereseket gyűjt maga köré, hogy folytathassa harcát az országot végigpusztító ellenséggel. A váratlan tatár kivonulás után Ákos Ernye élete legnagyobb kísértésével szembesül: ha akarná, az egyetlen, harcképes sereggel akár a Trau szigetére menekült király trónját is megszerezhetné magának. Ernyének döntenie kell - megragadja-e a lehetőséget, de akkor belháborút szabadít a meggyötört királyságra, vagy legyőzi nagyravágyását és újra fejet hajt a visszatérésre készülő uralkodó előtt. Karczag György Árpád-triászának harmadik kötete a fiatalon elhunyt író legkidolgozottabb, megragadó nyelvezetű, izgalmas, fordulatos műve. Egyéni, jellegzetes stílusa, magával ragadó meseszövése a Zúgó nyilakban teljesedik ki igazán, és szolgál mintául korunk regényíróinak.