Az archeogenetika az utóbbi tíz-tizenöt évben vált azzá a tudományággá, amelyik képes lehet választ adni olyan nyitott kérdésekre, mint a hun-magyar rokonság vagy a finnugor származáselmélet. A régészeti genetika már eddig is számtalan meglepő eredménnyel szolgált. Egy honfoglalás kori sír feltárásakor levett DNS minta alapján kiderült, hogy a tizenegy évszázaddal ezelőtt elhunyt vitéznek ma is élnek férfiági leszármazottai. Az új tudományos lehetőség kiaknázására létrehozott Magyarságkutató Intézet évszázados dogmákat megdöntő eredményei, és a használt genetikai módszer nem arattak osztatlan sikert megcsontosodott tudós körökben. Kitört a belháború, tekintélyes kutatók mentek ölre vélt vagy valós igazuk védelmében. Vajon hova fajul a vita? A maradi vagy a haladó szemlélet igaza bizonyosodik be végül? Netán beavatkozik a politika is, ahogy az elmúlt évszázadok során már számtalanszor? Szomolai Tibor Vérvonal című regénye előbb a sztyeppei lovas-népek, szkíták, hunok, avarok és magyarok sorsát kíséri végig, majd egy nagy ugrásal napjaink tudományos régészeti és genetikai kutatásainak világában találjuk magunkat.