Lina szinte előbb tanult meg korcsolyázni, mint járni, és közel tizenhat évesen még mindig ez a legnagyobb, és szinte egyetlen igazi örömforrása az életben. Az edzője keményen fogja, igykeszik a legtöbbet kihozni belőle. De biztos, hogy ez a legfontosabb Lina számára? Otthon sem könnyű a helyzete, mostohaapja, mindent megtesz, hogy beárnyékolja a mindennapokat, és anyára sem számíthat. Lina úgy érzi, sűrű, sötét fellegek borítják be felette az eget. Igyekszik mindenkinek megfelelni, de ehhez szüksége lenne egy biztos pontra a sok bizonytalanság közepette. Mibe kapaszkodhat? Tudja, hogy vékony jégen jár, és amíg sikerül megőriznie az egyensúlyát, nem történhet baj. De sajnos hamar kicsúszik a talaj a lába alól...