Zilahy Ágnes író, szerkesztő és nem utolsósorban háziasszony volt. Teleky Sándor gróf – Petőfi barátja, emigrációja idején jeles gasztronómussá lett hajdani 1848-as honvédtiszt – javaslatára kezdett szakácskönyvírásba. Az akkoriban kapható néhány, külföldi művekből fordított és összeollózott kötet helyett egy olyan könyvet akart írni, amelynek minden receptjét saját maga is elkészítette. Olyan szakácskönyvet, amely a hagyományos magyar konyhakultúrát foglalja össze. Világos, részletes receptleírásaival az volt a célja, hogy az is „főzhessen belőle egy ebédet, akinek soha főzőkanál nem volt a kezében”. A könyv szerkesztése során arra törekedtünk, hogy egy ma is használható szakácskönyv kerüljön az olvasók kezébe. Megtartottuk az eredeti nyelvezetet, de a helyesírást a maihoz igazítottuk a könnyebb olvashatóság érdekében. A régies vagy tájnyelvi szavak megértését pedig egy szótár segíti. A Valódi magyar szakácskönyv az Alinea Kiadó régi szakácskönyveket bemutató sorozatában jelenik meg, ugyanúgy, mint Cziffray István Magyar Nemzeti Szakácskönyve, Németh Zsuzsána Magyar szakácskönyve, Simai Kristóf Körmöcbányán lejegyzett XVIII. század végi kéziratos szakácskönyvének első nyomtatott kiadása és az Erdélyi konyha – Kolozsvári szakácskönyv című műve. „Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. ... Én gazdag földbirtokos családból származtam, gazdasszonyságom alapját hazulról szereztem. Később mint katonatisztné bejártam az ország majd minden vidékét; mindenütt megtanultam, ami jót és takarékosat csak észlelhettem. Szenvedélyes főzőné létemre gyönyörűséggel és rögtön megkészítettem a nekem tetsző ételeket. – Így gyűlt fel évek során át az én szakácsnői tudásom." (Részlet az előszóból)