Mindig szerettem volna beavatási drámát, vagy regényt írni. De Vörösmarty, vagy Hamvas Béla után reménytelennek tűnt. Nem is lett volna kiről. Aztán egyszer csak ott állt előttem. A kun herceg, nyolcszáz éves családjával (hétszáz bizonyított), akinek először a népe szűnik meg, mert beleolvad két szomszédos népbe, ő maga pedig az igazság keresése közben mindent rendre elveszít. A szerelmei erőszakos halált halnak, munkájában kollégák irigysége, és a világ legnagyobb gengszterének befolyása hátráltatja, majd végül még a személyiségéről is le kell mondania. A halált is le kellene győzze ahhoz, hogy a győzelemnek bár a reménye megcsillanjon… Hát mi ez, ha nem beavatási regény? Tartalmas szórakozást kívánok hozzá! T. Igor Csaba Búzaháza,2022. január 22.