A Szilícium-völgy utat tévesztett. A mesterséges intelligenciát kifejlesztő mérnökök és tudósok létfontosságú kérdéssel szembesülnek, amikor az innovációban sokáig élen járó Nyugat előnyét már nem vehetjük biztosra. Elérkezett a számvetés ideje. Alexander C. Karp, a világ egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb technológiai vállalatának a vezetője, a Palantir vezérigazgatója és Nicholas W. Zamiska, a cég stratégiai és jogi tanácsadója könyvükben amellett érvelnek, hogy a szoftveriparnak újra kell építenie kapcsolatát a kormányzattal és az állammal. A Szilícium-völgy hőskorában a legjobb mérnökök és az állam irányítói közösen dolgoztak azokon a technológiákon, amelyektől a világ kihívásaira adott választ remélték. A szerzők véleménye szerint az állammal és a hadsereggel való kapcsolat azonban mára felbomlott, ami súlyos következményekkel jár a nyugati világrend számára. Az „új Szilícium-völgy” jelenleg a fogyasztói piacokra fókuszál: online hirdetési és közösségimédia-platformokat épít, amelyeket algoritmusok uralnak. A tudást és az erőforrásokat öncélú fejlesztésekbe fekteti. Eközben azonban elsikkad a legjelentősebb feladat – megoldást kínálni a társadalom égető problémáira. Méltatások Alex Karp könyve akár az Egy szabadgondolkodó kiáltványa címet is viselhetné. Éles kritikával illeti a Szilícium-völgy arroganciáját és szűklátókörűségét, és szenvedélyesen érvel a Nyugat védelme és annak kulturális értékei mellett. Karp valódi polihisztor: társszerzőjével, Nicholas Zamiskával együtt intellektuális utazásra viszi az olvasót az antropológiától a művészeten és a zenén át a történelemig és a filozófiáig, hogy megmutassa, mi kell ahhoz, hogy túlélhessünk, és sikerre vihessük nemzeti projektünket. A szerzők számos briliáns gondolkodót idéznek, de talán John Mulaney humorista sora foglalja össze legjobban Karp stílusát, ahogyan létrehozta úttörő szoftvercégét, a Palantirt: „A szerethetőség börtön.” David Ignatius a The Washington Post rovatvezetője, a Phantom Orbit című bestseller szerzője Alex Karp az, akit a németek Querdenkernek neveznek: keresztirányban gondolkodónak, ha nem egyenesen konok ellenkezőnek. Meggyőződése, hogy egy szoftver éppúgy szolgálhatja a nemzetbiztonságot, mint a fogyasztók igényeit; ezt alapul véve hozta létre egyedülálló vállalkozását. A Technológiai köztársaság lenyűgöző betekintést nyújt a Palantir működésébe (amelyre egyaránt hatott a méhek rajzása, humoristák improvizációja és Isaiah Berlin gondolatai), és bemutatja Karp következetesen nemzeti-liberális politikai filozófiáját. Lendületes kiáltvány egy új Manhattan-terv mellett, amely biztosítaná az Egyesült Államok győzelmét a jövő mesterségesintelligencia-alapú háborúiban. „Ébresztő, Szilícium-völgy! – üzeni Karp és Zamiska. – Mindent kockára teszel, ha a hazafiság helyett a cinizmust választod.” Niall Ferguson a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vezető kutatója, a The Ascent of Money és a Doom című The New York Times-bestsellerek szerzője Karp felhívása a „technológiai köztársaság” létrehozására világosan megmutatja, minek kell történnie ahhoz, hogy a demokratikus világ a mesterséges intelligencia korában is megőrizze vezető szerepét. A mérnököknek és a technológusoknak arra kell használniuk a tehetségüket, hogy a digitális jövő ne gyengítse, hanem erősítse a demokratikus szabadságjogokat. A könyv ébresztő a Szilícium-völgy techvállalkozói és mindenki más számára. Anders Fogh Rasmussen az Alliance of Democracies Foundation alapítója, 2009 és 2014 között a NATO főtitkára