Thoroczkay Gábornak (1971), a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori Történeti Tanszéke docensének, doktoriprogram-vezetőjének, az Árpád-kori magyar történelem és a magyar őstörténet neves kutatójának tanulmánykötete Szent István király és utódai állam- és egyházszervező tevékenységével ismerteti meg az olvasót. A kötet javarészét Szent István Kárpát-medencei keresztény egyházkormányzatot megalapozó tetteinek tárgyalása teszi ki, de ugyanilyen hangsúlyt kap az István király életútját - három szentéletrajza közül a legbővebben - bemutató Hartvik-féle legenda. Mindezek mellett érdekes szempontokat kínálnak a magyar Árpád-kor kutatásának történetét felvázoló, a múlt neves történészeinek gondolatait, vitáit megelevenítő írások is. A hazai szakmai közvélemény által már jól ismert tanulmányok e kötetben való közlését indokolja két, joggal szélsőségnek minősíthető álláspont megjelenése: egyfelől az Árpád-kor vizsgálatában feltűnő műkedvelő, a tudományos középtől messze távolodó megközelítések felerősödése, másfelől a külföldről érkező, a Szent István-i állam- és egyházalapítást posztmodern szempontok alapján kikezdő, megkérdőjelező álláspontok napvilágra kerülése.