A gyógyítás-orvoslás legsötétebb korszakaiba nyerhetünk betekintést a kötet oldalain. A nagy járványok pusztító útját követve bizonyítást nyer, hogy a mikrobák és a vírusok az emberi történelem nagy alakítói: királyságok, birodalmak, népek sorsát, hadjáratokat, háborúkat befolyásoló lények. Diadalmenetüket felfakadó gennyhólyagok, üszkös végtagok és borzalmas sebek kísérték. A betegek évszázadokon, évezredeken át hiába várták kínjaik enyhítését, a gyógyításra tett kísérletek, a kezelések néha nagyobb szenvedést okoztak, mint maguk a kórokozók. A rettenetes fogászati beavatkozások, a jégcsákánnyal végrehajtott lobotómiák, az érvágások és a hólyaghúzások arról tanúskodnak, hogy az orvosi szakma gyakorlói, ha hatékonyak nem is, de mindig rendkívül találékonyak voltak. Ismert, hogy a kanyaró és a fekete himlő tehető felelőssé az amerikai őslakosok nagy részének haláláért, a kiütéses tífusz pedig pusztítóbb volt Napóleon seregére nézve, mint a legendás orosz tél. Na de hallott már valaki Tífuszos Maryről, aki nem hitt a kézmosásban, vagy a Blossom nevű tehénről, amely megmentette az emberiséget a fekete himlő borzalmaitól? A rémisztő orvosi illusztrációk és a különféle betegségek morbid, ám lebilincselő bemutatása után az olvasó alig bírja letenni a könyvet – vagy ha mégis, hát csak rövid időre, hogy ösztönösen a fertőtlenítőszerért nyúlhasson.