Közel tíz évvel ezelőtt ismerkedtem meg János bácsival, a kedves mosolyával, s nagy szerencsémre- csodaszép verseivel is. Akkor elmesélte, hogy korábban csak a családjának mutatta meg írásait, illetve a helyi újságban jelentek meg munkái álnéven. Csillogó szemekkel olvasta fel a természetről szóló, gyönyörű hasonlatokkal teli verseit, amik elkápráztattak engem. Az olvasó egyből látja maga előtt a sorokat életre kelni.Mint például a Megőszült az ősz című versét olvasva:,,Megőszült az Ősz, görnyedt háttal, bukdácsolva jár,Esőkönnyel int búcsút a sárga lombbú határ.”Megismerkedésünk után lettünk tagjai a helyi alkotókörnek. Azóta, már számos verse, novellája jelent meg, nemcsak a Tóalmási Figyelőben, hanem különféle könyvekben, antológiákban is. Szívből ajánlom János bácsi kötetét azoknak, akik szeretik a természetről, a régi szokásokról, nemzeti ünnepeinkről szóló verseket. S ajánlom azoknak, akik szeretnek egy bögre teával kezükben, a fotelben ülve elmerülni kicsit a régi idők emlékeiben.Radics Renáta