Alice más, mint a többi tizennyolc éves lány Kexfordban - és ezt egyáltalán nem bánja. Sokkal szívesebben tölti a délutánokat hűséges fényképezőgépével vagy nagynénje, Vivian nyüzsgő szalonjában, minthogy nővére kívánságát teljesítve "rendes" úrihölgy váljon belőle, ahogy azt az illem diktálná. Alice szívesen betér Yao kisasszony teázójába, vagy nézi a gyerekeket, ahogy a Téren játszanak. És persze nem bánja, ha véletlenül összefut azzal a fiatal ügyvéddel, akivel nemrég találkozott - természetesen csak kíváncsiságból, nem azért, mert olyan kedves és sármos lenne... Ám amikor Alice előhívja a városban készült legutóbbi fényképeit, valami különös történik: a képeken nem azok látszanak, akiket lefotózott, hanem régi, ismerős arcok - a Szív Királynő, az Őrült Kalapos, a Hernyó. Még Csodaország lényeihez képest is van bennük valami nyugtalanító. De akkor rémül meg igazán, amikor egy önarcképet hív elő: a fotón egy sötét hajú, sebekkel teli lány jelenik meg, aki segítségért könyörög: Mary Ann. Miután újra visszatér a varázslatos Csodaországba, Alice rájön, hogy fontos feladat vár rá: meg kell állítania a Szív Királynő kegyetlen uralmát, és meg kell találnia a saját helyét - mindkét világban. Vajon sikerrel járhat... mielőtt még késő lenne?