Apám, aki irodalomtörténész, tavaly nyáron mesélt nekem egy különös figuráról, egy csendőrből lett ellenállóról, aki mindeközben kiemelkedően tehetséges irodalmár is volt, majd rejtélyes, tragikus körülmények között hunyt el. Dienes András 1962 augusztusában iratokkal teli kézitáskájával felszállt egy Balatonra tartó vonatra, és elindult Almádiba, hogy az évek alatt összegyűjtött jegyzetei alapján megírja legújabb tanulmányát: Radnóti Miklós halálának tisztázatlan történetét. Az út során a táska, benne a hatalmas kutatási anyaggal, az összes feljegyzéssel együtt eltűnt. Valószínűleg ellopták. A már szívbeteg kutatót úgy feldúlta az eset, hogy pár napra rá, augusztus 30-án Almádiban megállt a szíve. A dossziék, a jegyzetek sosem kerültek elő, Dienes András a Radnóti-titkot magával vitte a sírba. Ez az írás emléket állít az elveszett táska tulajdonosának, a kalandos életű tudósnak. Képzeletben belenézünk az eltűnt táskába, felvázoljuk a legvalószínűbb verziót arról, hogy mi lehetett a titok, amire rájött Dienes. Végül annak járunk utána, hogy mi volt az a darázsfészek, amibe belenyúlt a kutató, kik voltak a Radnóti-titok őrzői és a Radnóti-kultusz szertartásmesterei. A meggyilkolt költő és a gyilkosok után nyomozó irodalmár egymásba fonódó tragédiájának története ez a könyv.