Márai Sándor magyar és világirodalmi jelentőségét ma már talán senki sem vitatja. Számos róla szóló cikk, tanulmány, sőt könyv jelent meg az elmúlt évtizedekben - ennek ellenére aligha találunk köztük olyan munkát, mely egyszerre, egymás tükrében mutatja fel az írót és az embert, az életrajzot és a műveket, a történelmi körülményeket, illetve irodalmi hatásokat, a hatalmas életmű szellemi forrásvidékét, valamint posztumusz újrafelfedezését. Mészáros Tibor nagy ívű monográfiájában viszont pontosan erre vállalkozik. Az évtizedek kutatómunkájával összegyűjtött adatokra építve, a levelezés és a naplók mentén sorra veszi a teljes életút eseményeit, sorsfordulatait; bemutatja és elemzi a Márai-köteteket, feltárja a személyéhez kapcsolódó vitákat, árulkodó anekdotákat. Nem riad vissza az akár egyazon alkotásban fellelhető ellentmondásos megnyilatkozások ütköztetésétől vagy a szerteágazó kritikai fogadtatás reflektív vizsgálatától, ugyanakkor ellenáll az egyes irodalmi berkekben divatos rutinszerű fanyalgásnak éppúgy, mint az elvakult rajongótábor leegyszerűsítő, sablonválaszokkal is megelégedő felszínes megállapításainak. Kritikus gondolkodásra hív, mértéktartó, nyugodt mérlegelésre ösztönöz, valódi megértésre törekszik. Innentől pedig csak az olvasón áll, akar-e részesévé válni ennek a sokféle felfedezéssel kecsegtető bolyongásnak, egy 20. századi Odüsszeiának...