Hazánknak a hegyek és vizek rendszere által páratlan földrajzi egységgé alakított, de a mellett csodálatosan változatos felszínű területe mindenha kedves tanyázó helye volt a népeknek. Kedvező fekvése Európa törzsének keleti felében, mely az áthaladó kereskedésnek nyit utakat a négy világtáj felé, buja legelői, kövér termőföldje és természeti kincsekben való gazdasága egyaránt csábították ide a telepeseket. A régészeti leletek bizonyítják, hogy már az ún. bronzkorban virágzó művelődés fejlődött itt ki, mely Európában akkoriban számot tevő volt; hogy már a föníciaiak aranyat bányásztak és mostak Erdélyben, s ma is fennálló műutak, feliratos kőemlékek és különféle építmények tanúskodnak arról, hogy a rómaiak nem is említve az előttük itt lakott népeket a Dunántúlt, az egész Duna vonalát és Erdély jó részét megszállták.