Az utoljára több mint húsz éve megjelent kötetben Tar Sándor huszonhat írását olvashatjuk három ciklusba rendezve. A történetek a szerző szociográfiájának és megrendítő, de a humort sem nélkülöző prózájának legfényesebb pillanatait idézik. Tar mindent tud, amit mesterségéről tudni lehet és tudni érdemes: nemcsak a világot, az abban élő embert is ismeri, emellett mesterien szerkeszt, prózájában a különböző elemek remekül ötvöződnek. A rendszerváltás körüli Magyarország kegyetlen valóságát történetekbe öntve egyedülállót alkotott. „Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud" - Esterházy Péter mondatát Tar Sándorról az életmű mottójaként idézhetjük.