Európa legfiatalabb állama alig 500 kilométerre fekszik Magyarország röszkei határátkelőhelyétől. Az egykori jugoszláv autonóm tartomány – évtizedes ENSZ-igazgatást követően – 2008. február 17-én egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal kivált a Szerb Köztársaságból, és belépett az önálló államok sorába. Koszovó helyén nem volt semmilyen középkori vagy újkori államalakulat, területe birodalmak része volt a történelem során. A terület egészére vagy egy részére hivatkoztak Dardánia, „Vuk földje”, Metóhia és Dukagjini néven is. Maga a Koszovó elnevezés csak a 19. század második felétől használatos mint az Oszmán Birodalom egyik vilájete. Koszovó területének története a szerb és az albán nemzet történelméhez egyaránt szorosan kapcsolódik. Bizonyos pontokon részévé vált a bolgárok, montenegróiak, bosnyákok, törökök és osztrákok múltjának is. A magyar történelemben is felbukkan, ennek legismertebb pillanata Hunyadi János 1448-as rigómezei ütközete az oszmán sereggel. A fiatal állam történetén keresztül egyben fény villan az egész Balkán-régió múltjára és etnikai ellentétekkel terhelt jelenére. Magyarország egykori prishtinai nagykövetének történeti összefoglalója régi hiányt pótol a magyar szakirodalomban.