?Nyolcesztendos gyermek volt Kossuth Ferenc, amikor Ruttkaynéval és ötesztendos Tivadar öccsével egy gyékényes dunai hajón Orsovánál elhagyta Magyarország határát. Ötvenhárom esztendos volt, amikor kilencvenkét esztendeig élt atyja koporsója mögött visszatért hazájába.Mennyi minden történt ez ido alatt!Ifjúvá nott a gyermek, megöregedett a férfi, az élet végéhez érkezett az aggastyán, a magyar nemzet ?édesapja?. Nemzedékek jöttek, mentek, a temetok háromszor is megteltek# kis bokrokból százesztendos fák lettek. Régi házak összeomlottak, és az idok avarjából mindig újabb és újabb magyarok születtek, akiknek mind egyetlen ember volt az atyjuk: Kossuth Lajos.Amíg Kossuth Lajos élt: apja volt minden régi és új magyarnak, vénembernek és ma született csecsemonek. Szinte csodálatos volt, hogy akadt két férfi, Ferenc és Tivadar, akik a magyarok apjánál is valódibb atyjuknak, vér szerint való atyjuknak mondhatták Kossuth Lajost, akinek annyi gyermeke volt, mint a fuszál."A temetés után a fiatalabb Kossuth fiú visszautazott Nápolyba, s csak az idosebb, Ferenc maradt Magyarországon, s a magyarul rosszul beszélo, álmodozó, politikai cikkeit házi újságírójával írató, szokásaiban és szemléletében hazájától eltávolodott, öregedo hídépíto mérnök miniszteri bársonyszékig ívelo politikai karriert fut be. E karrier történetét hiteles adatok, hírlapi cikkek, korabeli anekdoták felelevenítésével mondja el mindmáig kiadatlan regényében Krúdy. Az irónia, amellyel hosét s a körülötte nyüzsgo társadalmi, politikai életet, a millenáris Magyarország teátrális világát megrajzolja, elsosorban a kornak - ifjúsága korának - szól, amelyben a magyar függetlenségért haláláig következetesen harcoló Kossuth Lajos fia kiegyezett Ferenc Józseffel.