Mikor ?a függetlenségét súlyos áldozatok árán éppen hogy elért Kelet-Afrikában élhettem – néhány hónapon át – akkor érezhettem át mélységes megrendüléssel annak a sok-sok árván maradt, tanulásban mégis életrevaló fekete kisfiúnak a sorsát, aki szavannákon, havas hegyóriásokon, szabadon garázdálkodó nagyvadak , elefántcsordák, csuik, zebrák, zsiráfok serege között vándorolva kóborolta be Kelet-Afrika gyönyörűséges „Svájcát”, szülőföldjét: Kenyát. Kis hősömnek Kitongó-Kitendzsinek ősei még hatalmas afrikai fák tetejére lombok közé rejtett kis házikókban éltek, a kis kóborló fiú már egy gőz hajtotta kompra lopakodva, átkelő teherautók, buszok alá kucorodva indult kisgyermekfővel munkát keresni, csak azért is tanulni, szülőföldje szeretetétől elszakíthatatlanul értékes emberré válni. Kalandjait a mérges kígyóval, a kafferbivallyal, a kis kóborló-dolgozó tolvajnak is kikiáltó gonosz emberekkel, szabadulását a szenvedő gyerekkorból ebben a könyvben próbáltam elmondani a mi rendezett körülmények közt élő, boldog magyar gyerekeinknek.