„– Szerintetek ez mit jelent? – kérdezte Zoe, és elmesélte nekik Kyle történetét a gödörbe esett emberről. – És ez a vége? – tudakolta Audrey. – Ennyi, hogy már ketten vannak a gödörben? – Úgy tűnik – felelte Zoe. – Túlságosan be vagyok tépve ahhoz, hogy erre most rájöjjek – jelentette ki Audrey. – Esetleg szexelnek a gödörben? Zoe felvihogott. – Nem hiszem. – A gödör a magány – szólalt meg Cleo halkan. – Már miért lenne az? – érdeklődött Audrey. – Nem állhatsz oda valaki fölé, és nem mondhatod neki, hogy másszon ki belőle – folytatta Cleo. – Nem használ sem a tanítás, sem a prédikáció. Bent kell lenned vele együtt a gödörben. – Szerinted tényleg erről van szó? – kérdezte Zoe. – Ez a talány lényege – felelte Cleo. – Ha valaki más is ott van veled a gödörben, az azt jelenti, hogy már nem vagy a gödörben. – Hű, ez nagyon mély, Cley! – jegyezte meg Audrey. – De attól nekem még gyanús, hogy szexelnek.” Úgy tűnik, New York legyőzte Cleót. A húszas éveinek elején járó képzőművész hiába bulizott folyamatosan, nem sikerült barátokat szereznie, a diákvízuma hamarosan lejár, és lassan cigarettára sincs pénze. Így visszatérni Londonba maga lenne a teljes kudarc. Ám ekkor találkozik a nála húsz évvel idősebb Frankkel, akinek rengeteg barátja van, sikeres és gazdag, ráadásul amerikai állampolgár. Egy irracionális pillanatban furcsa döntésre jutnak: összeházasodnak, lesz, ami lesz. Ezen a romantikus komédiának is beillő helyzeten alapszik Coco Mellors szívfájdítóan szép, ám a humort sem nélkülöző regénye szerelemről, barátságról, házasságról és a tökéletességet kereső tökéletlen emberekről, akik legjobb szándékaik ellenére is elhibázzák a lényeget...