A szép, hosszú, selyemharisnyás, nagyon formás láb most toppantott egyet, és a kellemesen csengő hang türelmetlenül szólalt meg:– Azonnal fordítsa vissza a parthoz a hajót, mert különben…– Keresztüllő! Ezt már tudom!– Igen, keresztüllövöm!– Lőjön keresztül — felelte egyszerűen Bobby.– Mit csináljak?– Mondom, lőjön keresztül!– Hogyhogy lőjem keresztül?– Hát nézze! A revolvert megfelelő irányban tartja. Csövét pont a mellem közepének szegezi. Mi sem egyszerűbb, mint hogy elhúzza a ravaszt, és én a következő pillanatban véremben fetrengek a fedélzeten.– Kérem, én nem vagyok kíváncsi ezekre a részletekre!– Bocsánat! Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy elszántam magam a legvégsőkre és a halálra.