Emil, ?aki egy dél-svédországi tanyán cseperedik fel, jól ismert figurája a gyermekirodalomnak. Ő az örök rosszcsont, az ebadta, aki ha moccan is, már rögtön valami galiba támad körülötte. Minden érdekli őt, és mindent ki akar próbálni. Ebben az új kötetben Emil, ha lehet, még vásottabb csínyekkel lepi meg családját és tágabb környezetét. Odáig feszíti a húrt, hogy a falu lakói gyűjtést rendeznek, s felajánlják a pénzt a fiú édesanyjának: küldje rajta Emilt Amerikába. A szerető anya felháborodva utasítja el az ötletet, s így a fiúnak módja van folytatni nagyszabású akcióit. Tudnivaló, hogy ha Emil rossz fát tesz a tűzre, a fáskamrába zárják büntetésül, és ő ott unalmában minden alkalommal egy fafigurát farag. Talán eleget mondunk azzal, hogy e könyvecske során a polcon álló figurák száma huszonhétről százra gyarapszik, és van olyan nap, hogy háromszor is meglakja ezt a zárkát. Nem csoda, hogy magányában olyan ötletek fogalmazódnak meg benne, amelyek a közeli városban is általános rémületet keltenek, és a szó szoros értelmében tűzbe borítják az eget meghökkent lakói felett.