2020. ?március 27-én Ferenc pápa az üres, esőtől áztatott Szent Péter téren állva szólt ahhoz a sok millió emberhez, akik karanténjuk magányából figyelték szavait: “A viharban az Úr arra hív, hogy ébredjünk fel, hívjuk életre a szolidaritást és a reményt, mert ezek adnak tartást és nyújtanak támaszt ezekben az órákban, amikor látszólag minden elsüllyed körülöttünk.” A Covid-19-járvány pusztítása közepette Ferenc pápa nem csupán a hívő embereknek nyújtott reményt és megnyugvást, hanem a betegségtől szenvedőknek, illetve a betegek életéért kétségbeesett küzdelmet vívóknak is. Egy évvel híres beszéde után a pápa a neves olasz újságíró, Domenico Agasso kérdéseire válaszolva osztja meg gondolatait: közvetlen, meleg szavakkal arra biztat, hogy vegyük fel a harcot a közöny és az egoizmus futótűzszerűen terjedő vírusával, mely az összeomlás szélére sodorta a világot. Bátor, egyben megvilágító erejű gondolatai eligazodást kínálnak azokban a nehéz időkben, amikor mind egyéni, mind társadalmi szinten tennünk kell azért, hogy élettel töltsük meg a jövőt.