Ha nem megy haza korábban aznap, ha nem kapja rajta az apját a konyhában azzal az idegen nővel, ha az anyja keményebben harcol azért, hogy egyben tartsa a családot – akkor talán nem hullik minden darabokra. Ezt gondolja magában a 15 éves Temesi Eszter. Haragszik az apjára, haragszik az anyjára, a világra, olykor még imádnivaló kishúgától is idegbajt kap. Vajon megérti, hogy ez a sok „ha” értelmetlen, és minden bonyolultabb, mint gondolta? Lehet, hogy sikerült kilépnie a burokból, amiben eddig élt? Mert ha jobban belegondol, csak így történhetett meg, hogy Barnabás egyik este lefékezett mellette a motorjával… Madarász Éva első regénye erőteljes érzékenységgel ábrázolja az élettől az első nagy pofonokat kapó, a dolgok összetettségével szembesülő, vívódó kamaszlány összekuszálódott érzelmeit szülei válása, a költözés, az elsőként közelről megtapasztalt fajgyűlölet és kirekesztés, valamint a káosz közepén beköszönő, de korántsem egyszerű szerelem özönében.