„Önöknek hála, kedves anyák, akik a legjobb vérből valók, vom besten Blut, és olyan társat is választottak, akik faji szempontból szintén a legmagasabb értéket képviselik, néhány nemzedék alatt Németországunkban a tisztátalan vérnek nyoma sem marad. Legfeljebb egy évszázad kérdése. A Heimeket azért hoztuk létre, hogy itt megszülessenek fajunk legkiválóbb példányai: az önök gyermekei. A mi hitvallásunk – a vérünk.” Heim Hochland, Bajorország, 1944. Az árja faj utánpótlásának biztosítására alapított szülészeten harmonikus környezetet biztosítanak a tiszta vérű édesanyák és újszülöttjeik számára. Itt él a könyv három főszereplője. A francia Renée, aki miután beleszeretett egy német katonába, a csecsemőotthonban talál menedéket, miközben gyermeke megszületésére vár. A német Helga, a várandós nők és csecsemők gondozásáért felelős mintaápoló, aki csak fokozatos ébred rá, hogy nincs minden rendben a Himmler alapította és pártfogolta Lebensborn-otthonok körül. És a lengyel Marek, egy deportált, legyengült lengyel férfi, aki más foglyokkal együtt építi a létesítményt kiegészítő házakat. Ahogy a szövetséges erők közelednek, az addig biztos hátteret nyújtó intézmény élete is egyre nehézkesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik, és a három főszereplő sorsa gyökeresen megváltozik. Caroline de Mulder könyve páratlan érzékenységgel tárja fel a női sorsokat a náci Németország ép ésszel felfoghatatlan kulisszái között.