"-Bár nagyon korán, elsőséves egyetemistaként férjhez mentem, megőriztem lánykori nevemet az egyetemi indexben, majd később is, amikor egykori iskolámba, a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumba visszatértem tanítani. A névazonosság okozott néha kisebb zav art. Emlékszem, amikor egyszer a szárszói József Attila Múzeumban irodalmár barátaink társaságában én is beírtam nevemet a vendégkönyvbe, a ház gazdája izgatottan keresni kezdte az írónőt. Látható csalódottsággal vette tudomásul, hogy csak engem soro lhatott a vendégei közé. (...)" (részlet az Előhangból)