Lucia Berlin amerikai kisembereinek küzdelmes életében mindig ott rejtőzik a bizakodás és a derű. Egy pillanatra sem tűnik el a remény, hogy a dolgok egyszer majd jobbra fordulhatnak, ahogy a szerző rendkívül mozgalmas életében is megtörtént. Berlin megbirkózott az alkohol, az erőszak, a szegénység problémáival. Három házasság, egy heroinista férj és négy gyermek felnevelése mellett szakított időt az írásra, amelyben kiteljesíthette különleges személyiségét és létrehozhatta egyedi hangját, hogy jóval a halála után elnyerje méltó helyét a világirodalom panteonjában. Kötetünkben az Este a paradicsomban novelláit az Isten hozott idehaza című memoár kíséri, melyben Lucia Berlin azokról a helyekről ír, melyeket élete első huszonkilenc évében az otthonának nevezett, Alaszkától Argentínáig, Kentuckytól Mexikóig, New Yorktól Chiléig. Ezt a szöveget, mely egy mondat közepén szakadt félbe az írónő halálával, a fia által válogatott fényképek és levelek egészítik ki. „Mozgalmas évek voltak ezek - csupa dráma, fejlődés, társadalmi felbolydulás; anyám levelei lenyűgöző bepillantást engednek a fiatal anya és az önmaga felfedezésével vajúdó, reménybeli író gondolataiba" - írja Jeff Berlin a kötet előszavában.