„Mire számíthatunk az érzelmi intelligencia történelmének következő negyedszázadában? Meglepően hangzik talán, de a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) munkahelyi megjelenése pozitív következményekkel járhat az érzelmi intelligenciára nézve. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb lendülettel tör előre, és a munkaerőpiac minden szintjén lesz majd olyan munkahely, ahol kiváltja az embert, különösen nagy értéket fognak képviselni a magas érzelmi intelligenciájú emberek.” A kevéssé ismert érzelmi intelligencia (EI) ugyanolyan fontos a siker szempontjából, mint a sokat emlegetett IQ - állítja először 1995-ben megjelent, azóta világszerte sok millió példányban, több mint negyven nyelven kiadott könyvében Daniel Goleman. Magas IQ-jú emberek is vallhatnak csúfos kudarcot, szerényebb adottságúak is érhetnek el meglepő sikereket. Az okokat kutatva jutunk el egy „másfajta okossághoz”, az érzelmi intelligenciához, amelybe beletartozik az önismeret, az önuralom, a kitartás, a beleérző képesség és a társas kapcsolatokban való jártasság. Csak az állja meg kiválóan a helyét az élet különböző területein, akiben megvannak ezek a tulajdonságok - állítja az amerikai pszichológus és tudományos újságíró. De mielőtt bárki elkeseredne, Goleman hozzáfűzi: az érzelmi intelligencia tanítható, fejleszthető - egyúttal javasolja ezeknek az érzelmi készségeknek az oktatását, beépítését az iskolai tantervekbe. Hogyan válhatunk tudatosabbá saját érzéseinkkel és a másokéival kapcsolatban? Miként fejezzük ki az érzelmeket? Hogyan állítsuk érzelmi intelligenciánkat a boldogság és a siker szolgálatába? Ezekre és más hasonló kérdésekre ad tudományosan megalapozott, ugyanakkor közérthető választ Daniel Goleman klasszikussá nemesedett műve, amely közismertté tette, az IQ mellé emelte az EI fogalmát.