A mu alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzéreken keresztül. A nábob, Kárpáthy János, aki régi magyar nemesség tipikus képviseloje, egy durva, kegyetlen névnapi tréfa hatására megpróbálja levetkozni régi önmagát, társadalomra haszontalan, féktelen, kicsapongásokba menekülo énjét. A reformkor fellendíto ereje, a körülötte megjeleno nagyszeru figurák, és a hozzá menekülo polgárlány, Mayer Fanny segíti hozzá, hogy elinduljon a haladó magyar nemesség útján, és élete végén példaképszeru, fenséges aggastyánként jelölhesse ki újszülött fiának, Zoltánnak az emberhez egyedül méltó hazafiúi pályáját. Unokaöccse, Abellino, aki rossz tréfája és a nábob megtérése miatt elesik a hatalmas örökségtol, a külföldön tékozló életet élo, hazafiatlan arisztokrácia képviseloje: gúnyosan, szatirikusan bemutatott figurája képezi az ebben a regényben is nagy szerephez jutó jókais héroszok alakjához a sötét hátteret. A számos epizódfigura, a pünkösdi királyságot elnyero Kis Miska, a részeges kurtanemes kompánia tagjai, az aranyifjak és a pesti irodalmi világ jellemzo képviseloi, a prostituálódott Mayer lányok, a derék iparos Boltai és nevelt fia stb. nemcsak hallatlanul feldúsítják a regény társadalomképét, de egyúttal a legjobb, legjellemzobb zsánerfigurái is a magyar irodalomnak. Jókai meditatív líráját, elégiai prózaköltészetét Fanny, a reménytelenül szerelmes fiatalasszony képviseli a muben. Az o figurája révén vált át Jókai a regény cselekményszintjérol a szimbolikus, metaforikus síkra, szinte huszadik századi regénypoétikai minoségeket elolegezve muvében.