Egy kisvárosi comedy-klubban vagyunk. A közönség izgatottan várja az esti programot. Ahelyett azonban, hogy egy vicces műsort látnának, az előadás szétesik, a komikus pedig a szemük láttára omlik össze. A közönség nyugodtan felkelhetne, és otthagyhatná a művészt, vagy kifütyülhetné, ha nem lenne kíváncsi a férfi személyes tragédiájára. Dovalé, a lenyűgöző, kiszámíthatatlan és egyben taszító veterán stand-up komikus, felfedi fájdalmát, mely évtizedek óta marja a lelkét: egy végzetes és borzalmas választást, s a kiszolgáltatottság és a megalázottság testet-lelket megnyomorító poklát. Grossman regénye megrázó és lélegzetelállító olvasmány. Árulások a szerelemben, hűtlenség a barátok között, magárahagyatottság a családban, bűntudat, mely feloldozásért kiált. A férfi őrlődik a színpadon a közönség iránti kötelezettsége és az önmaga iránti tartozása közt. Dovalé maró, bántó humorral provokálja a nézőket, nem tudva, nevetni fognak-e vagy sírni - és teszi mindezt úgy, hogy a közönség soraiban ott ül régi gyerekkori barátja, aki megpróbálja megérteni: vajon a komédiás miért is hívta meg erre az előadásra?