Minden embernek eredendő joga van az élethez. Az esélyegyenlőség azonban már más kérdés. Van, aki sokkal több kötelességet vállal magára a köz érdekében, van, akinek sokkal többet kell teljesíteni az elismeréshez. Pedig korántsem mindegy, hogy életünk könnyű vagy jobban meg kell dolgoznunk az eredményért, az elismerésért. Hogy van az, hogy történelmi események, emberi karakterek sokszor jogot formálnak maguknak a mások feletti uralomhoz, mások életének tönkretételéhez vagy legalábbis ennek megkísérléséhez. Vajon a belső elégtétel, a jó lelkiismeret elegendő-e a belső békéhez és boldogsághoz? Igazság és igazságtalanság, emberi visszaélések, lelkiismereti kérdések motiválták az írót, aki beleszületett az egyik legrégibb magyar történelmi családba, már gyerekfejjel tapasztalhatta a kommunizmus éveiben a nagyszülein, szülein esett igazságtalanságokat, mi több a Horthy korszak bélyege az ő életét, tanulási esélyeit, társadalmi helyét is erőteljesen befolyásolták. Amikor pedig a történelmi "nyitáskor" úgy tűnt, hogy bizonyos dolgok a "helyükre kerülnek", a korábbiakban gyökerező - emberi gonoszsággal, irígységgel, lelkiismeretlenséggel kellett konfrontálódnia, ami megpróbálta életét tönkretenni. Hiába változik a történelem, ha az emberanyag adott! És persze ügyeskedők is mindig akadnak, akik szeretnek más tollaival ékeskedni, vagy olyan állítások árán elismeréseket zsebre tenni, melyeket nyugodtan vallhatnak, hiszen senki nem néz utána eredetüknek, igazságtartalmuknak. Reviczky Katalin a gátló körülmények ellenére is sikeres diplomáciai éveket tudhatott maga mögött, melyeket fogadó országa elismert, míg sajátja adós maradt, és még sikeresebb kulturális menedzseri és művész közvetítő tevékenységet. Fantasztikus ismeretségekre, barátságokra tett szert, utazó újságíróként csodálatos körülmények között számtalan szebbnél szebb élményben volt része, kiállítás meghívásaiból a Szépművészeti Múzeum, kultúrtörténeti filmjeiből a televízió profitált. Életének mind igazságtalan bántásai, mind szép élményei felejthetetlenek. A könyvíró unokája annak a Revisnyei Reviczky Imre néhai alezredesnek, posztumusz tábornoknak, aki a II. világháborúban üldözöttek tízezreinek lett megmentője, és lánya az "igaz emberről" szóló, Szülőföld Kiadó gondozásában megjelent "Vesztes háborúk - megnyert csaták" című regény írójának, Reviczky Ádámnak.