Takács Zsuzsa eddigi teljes költői életművét tartja kezében az olvasó: az összegyűjtött versek élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a kötet lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel. A Kossuth-díjas szerző nemzedékek számára vált iránymutatóvá, Ha van lelkünk ugyan című verse pedig a 2017-es év legolvasottabb online versközleménye volt. „Minden igaz költészet kívülről megragadhatatlan, egyszeri sakkjátszma, mit csak utólag értékelhetünk. Ami bizonyosat nyitás után mondhatunk, nem több, mint hogy a játszma valódi. Valódi játszmának indul Takács Zsuzsa nyitása: egy valódi költészet széles és gazdag kombinációit, kibontakozását rejti magában." (Pilinszky János) „A lélek csupán a test kényszere - ferdíthetnénk Pilinszkyt, aki egykor felhívta a figyelmet a pályakezdő Takács Zsuzsa költészetének tétova, kereső jellegére. Ez a meghatározó sajátosság azóta, az életmű kiteljesedése során, csak tovább erősödött, mintegy magabiztos tétovasággá sűrűsödött, keményedett, testesedett." (Bazsányi Sándor) „Takács Zsuzsa verseiben a modern melankólia líráját alkotja meg. Ennek a modernségben újra megerősödött hagyománynak azonban kétszeresen is új jelentést ad. [...] A kritikus nem akarja elhallgatni csodálatát a megcsinálás ilyen maestriája olvastán." (Pór Péter)