"Könyvünk a patkós-teszéri Zámory családról szól, melyet II. Mátyás helyezett a nemesi rendbe. Az 1613-ban kezdődött és az azóta is tartó történet ezernyi szálon kötődik a mindenki számára közös magyar történelemhez és művelődéshez, nem általánosan mutatja be azt, hanem egyetlen család, pontosabban annak anyai ága perspektívájából nézve közelíti. A nemesi levelet, az armálist, Zámory Mihály kapta, az ő utódait mutatja be a könyv: az elegáns, szenvedélyes játékos Zámory Adolfot, a rejtélyes tengerszemű hölgy első férjét, aki - bár más néven - irodalmi karaktergyilkosság áldozata lett; Zámory Károlyt, aki életét vesztette a győri csatában; a Kossuth gyermekeit bújtató Zámory Kálmánt, aki később hűségesen szolgálta Tisza Kálmánt; Milkovicsné Zámory Máriát, a koroncói úrnőt és a körülötte kialakult szellemi-kulturális légkört, ami arra késztette, hogy a több mint hétezer kötetes, rendkívül értékes családi könyvtárat Győr városának adományozza; Zámory Imrét, akinek első világháborús naplója drámai dokumentuma a tiszti és az apa/férj szerep konfliktusának. Az ő élete is példa arra, hogy a folytonosan változó magyar valóságban mekkora terheket ró az emberre a hűség, a lojalitás, a megbízhatóság, a választott értékekhez való ragaszkodás." (a Kiadó)