Költő, babérkoszorú nélkül. Az "őrület" szülte a zseniális verseket, avagy a mélylátás, a lélek érzékenysége zavarta meg az elmét? Mi lett volna József Attilával, ha komfortos életet él, ha kapcsolatai, szerelmei harmonikusan alakulnak, ha idejében megkapja az irodalmi elismeréseket? Mivé alakul művészete, ha másmilyen sors adatik neki? Hatások - ellenhatások. "Pokolra kell annak menni, ki költő akar lenni?" Az életrajz második kötete megrendítő élményt nyújt, végigkalauzolva olvasóját József Attila utolsó tíz évének örömein, küzdelmein és csalódásain, amelyek mögött egyre súlyosbodó lelki problémák rejlenek. Az első kötethez hasonlóan nem kizárólag a költőről fest részletes képet, bemutatja azokat a személyeket - elsősorban azokat a hol imádott, hol gyűlölt nőket -, akik kulcsszerepet játszottak az élete alakulásában. Örök harcban a világgal, örök harcban önmagával.