A locsei fehér asszony fohose, Korponayné Géczy Julianna a valóságiban is élo személy volt. Egy 1714-ben, Gyorben lefolytatott felségárulási per aktái orzik a nevét. Egyéb forrásokból kétségtelenül megállapítható, hogy a gyori vértanú és a korábbi locsei áruló ugyanaz a személy. Ez az azonosság egyben magyarázatul szolgál arra is, mi ragadta meg Jókai fantáziáját a történeti forrásanyagban. Jókai így vall errol regénye elején: ?Hogyan lehet az, hogy egy no, aki egy csókért odadob egy országot, másszor megint azért az országért odadobja saját ifjú, szép fejét. . . Hol a megoldás az ég-pokol különbségu ellentmondás között egy no jellemében?" Valóban Jókai világába kívánkozó figura, megfejteni való lélektani rejtvény, és szinte kínálja a lehetoséget a fantázia szabad szárnyalásához. S a Rákóczi-szabadságharc ? a várostrommal, az árulással, a majtényi fegyverletétellel és az azt követo nemesi összeesküvéssel ? történelmileg is izgalmas háttere Géczy Julianna romantikus és drámai sorsának.