Eötvös ?József első nagy epikus munkája A karthauzi (1839-41). A regény fontos, sőt talán legjelentősebb állomása a magyar szentimentalizmus és romantika prózájának. A kor egyik...
Eötvös József (1813-1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja.?Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között. Széchenyinél haladóbb és türelmetlenebb, de nem forradalmár,...
A szerző utolsó regénye, A nővérek 1857-es megjelenésekor az olvasóközönség, és a kritikusok körében is nagy visszhangot keltett, mindannyian a magyar lélektani regény megszületését...
Eötvös József (vásárosnaményi báró, Buda, 1813. szeptember 3. ? Pest, 1871. február 2.) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja.
Eötvös József (1813-1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja.?Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között. Széchenyinél haladóbb és türelmetlenebb, de nem forradalmár,...
?Kinek egész élete nemzetének nagy küzdelmei között folyt le, s ki bizodalmát nem vesztve, azon meggyozodéssel néz a jövobe, hogy az ügy, melyért küzdött, gyozni fog, s hogy akkor a jövo nemzedékek hálával mondják el az o nevét is - az bármennyit áldozott,...
A regény elsősorban a hazai feudalizmus és központja, a nemesi vármegye elavultságát, ellentmondásait, a haladásra gyakorolt visszahúzó hatását tárja fel. Réty alispánné,...