"A tárgyalóteremben elült a zaj. Az esküdtek átadták végzésüket a bírónak. A bíró gyors pillantást vetett szemüvege fölött a szálas termetű vádlottra, majd ismét az előtte fekvő aktacsomónak szentelte minden figyelmét. Lassan, gondosan rakosgatta az íveket - fehéret, fehérre, kéket kékre. Azután letette asztalának bal oldalára a két rendezett csomót. A teremben izzott a hangulat, pattanásig feszültek az idegek, de a bíró öreges nyugalommal vette kezébe a tollat és írni kezdett valamit egy nyomtatott ívre. Majd elővette kis, fekete birétumát és föltette fehér parókáját a fejére. Mikor ezzel is elkészült, beszélni kezdett: - James Meredith... hosszas és gondos vizsgálat után vétkesnek találtatott a szándékos emberölés szörnyű bűnében. Teljes mértékben egyetértek az esküdtek ítéletével. Ön férfihoz nem méltó módon támadta meg jegyesének tanúvallomását. De ennek ellenére a szerencsétlen fiatal hölgy kétségbe nem vonható vallomásának alapján megállapítást nyert, hogy ön féltékenységében agyonlőtte Ferdinand Bullfordot. Semmi kétség se, fér Miss Briggerlandnek ama kijelentéséhez, hogy ön az ő jelenlétében megfenyegette a szegény fiatalembert és hogy azután haraggal távozott. Mikor ön elhagyta menyasszonyának házát, véletlenül a kapu előtt találta Mr. Bullfordot és esztelen féltékenységétől indíttatva, agyonlőtte a szerencsétlen embert." (részlet a könyvből)